Mi, Magyarország polgárai, megelégelve, hogy - a képviseletünkben eljárók nem a mi akaratunk, hanem pártos érdekek mentén döntenek az életünket meghatározó kérdésekben - az ország irányításában egymást váltó politika elit csak saját hasznára gazdálkodik a rájuk bízott erőforrásokkal - az ország javáért tenni akaró emberek között nincs összefogás felismerve, hogy - a jelenlegi kormányzó elit a jelenlegi Alaptörvényt is ennek alárendelve, népi felhatalmazás nélkül léptette érvénybe, valamint - már a rendszerváltó ideiglenes Alkotmányban lefektetett választási szabályok is önmagukat erősítő, negatív folyamatokat indítottak el, közös akarattal, együttesen egy Új Alkotmányt készítünk, amely biztosítja, hogy - a kezünkbe vegyük közös dolgaink irányítását - többé egy szűk csoport se alakíthassa a hatalmi érdekei szerint a közös értékeinket keretbe foglaló Alkotmányt - a történelmünk során kiharcolt és a világ változásai során kialakult emberi jogok mindenkit, megkülönböztetés nélkül megillethessenek - az együttműködés, a valós népakarat határozza meg országunk irányítását. Az Új Alkotmányt közösen, minden hozzászóló véleményét figyelembe véve, a Debian Alkotmány folyamatait használva alkotjuk meg. Ha majd úgy döntünk, hogy az új Alkotmány már elegendően jó, és azt elegendően támogatjuk, meg fogjuk bízni - lehetőleg békés módon - az Országgyűlést, hogy azt léptesse érvénybe. Ezért megkérünk Téged is, hogy javaslataiddal, véleményeddel, és a kezdeményezés hírének terjesztésével vegyél részt ebben a nagy munkában. Az Új Alkotmány jelenlegi formája a következő: ======================= Magyarország Alkotmánya ======================= (Munkaverzió. Életbe akkor lép, ha népszavazás elfogadta) -------- Bevezető -------- Mi, Magyarország polgárai, abból a célból, hogy egy tisztességes, jól működő demokratikus országunk legyen, a következőekben egyeztünk meg. Emberi jogok és kötelességek ============================ Minden ember egyenlő, és azonos alapvető jogokkal bír. Minden embernek és közösségnek kötelessége minden ember jogait elismerni, figyelembe venni, és megvédeni. Az emberi jogokat csak más emberek jogainak védelmében, a legkisebb szükséges mértékben szabad korlátozni. Az Ember jogai -------------- Minden embernek elidegeníthetetlen joga van - az élethez, - a méltósághoz, - a véleményéhez és világnézetéhez, - a jogai védelméhez. Mindenkinek joga van - a szabadsághoz, - a személyes biztonsághoz, - a magánélethez, - a családhoz, - a tudáshoz és az azt megalapozó információhoz, - a véleménye kimondásához, - a magántulajdonhoz, - az egyenlő bánásmódhoz, - megválasztani, hogy mely közösségekhez kíván tartozni, - a pihenéshez és a szabadidőhöz, - a természethez. Senkit sem szabad - kínozni, - rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani, - kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító bánásmódnak még büntetésből sem alávetni. A rendelkezésre álló erőforrások által lehetővé tett szinten mindenkinek joga van - az élethez szükséges élelmiszerhez, ivóvízhez, tiszta levegőhöz és lakhatáshoz, - az egészséghez és egészségügyi ellátáshoz, - a segítséghez, ha bajba jut. Az élethez szükséges élelmiszerből, ivóvízből és levegőből senki nem használhat el többet a szükségleteinél, azokat nem sajátíthatja ki, pusztíthatja el, vagy teheti használhatatlanná. A természet kincseit senki nem tulajdonolhatja, és mindenkinek kötelessége védeni, felelősséggel használni őket abból a célból, hogy a következő nemzedékeknek jó állapotban adhassuk tovább. Emberi kötelességek ------------------- Mindenkinek kötelessége - minden más ember jogainak tiszteletben tartása, - az elesettek, önhibájukon kívül bajba jutottak segítése, - saját tudásának és képességeinek folyamatos fejlesztése, - a közösen használt erőforrások, különösen a természet tiszteletben tartása és védelme, - az aktív részvétel mindazokban a közösségekben, amelynek tagja, - a közösség által ráruházott feladatok, tisztségek jó gazdaként való ellátása, vagy ha erre nem képes, a feladat/tisztség visszaadása --------------------- Az állam és a hatalom --------------------- Az állam a polgárok által ráruházott jogokból eredő hatalmat gyakorolja, a jelen Alkotmány céljainak megvalósítására, annak szabályai szerint. Ezért a polgároknak bármikor joguk van közös megegyezéssel a jogokat a hatalom egyes gyakorlóitól visszavenni, a szabályokat megváltoztatni. Hatalmi Ágak ============ A hatalomnak négy ága van. - A törvényhozó hatalom az állam céljait határozza meg, és működésének, valamint a polgári együttélés szabályait alkotja meg. - A végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalom által kitűzött célok elérését, és a szabályok betartatását biztosítja. - Az igazságszolgáltatás a vitás kérdések rendezését, és a peres és jogi ügyekben való ítélkezést. - A másik három hatalmi ág munkáját, a társadalommal szembeni egyensúlyát ellenőrzi. A hatalmi ágak gyakorlásának a gyakorolt hatalom nagyságával arányos szigorúsággal el kell különülnie. A törvényhozó hatalom --------------------- A törvényhozó hatalmat a polgárok közvetlenül, országgyűlési képviselőik segítségével gyakorolják. A törvényhozás menete ````````````````````` A törvények vagy az Alkotmány módosítása, új törvények meghozatala javaslatok segítségével történik. A javaslatok tartalmazzák a joganyagból elveendő és ahhoz hozzáadandó szöveget, és egy indoklást. A nem alternatív javaslat tartalmazza a téma címét és a megoldandó probléma leírását. Képviseleti erővel bír: - Új javaslat esetén legalább tízezer polgár vagy egy országgyűlési képviselő - Alternatív javaslat esetén legalább kettőezer polgár vagy egy országgyűlési képviselő A polgárok által benyújtott javaslatokhoz az országgyűlés az arra jelentkező képviselők közül gazdát választ. Amennyiben nincs jelentkező, a javaslat gazdáját az Országgyűlés Elnöke jelöli ki. Az országgyűlési képviselő által benyújtott javaslat gazdája az azt benyújtó képviselő. A javaslatokat az Országgyűlés nyilvánosan megtárgyalja. A képviseleti erők a vitaidőszakban javaslatokat nyújthatnak be és benyújtott javaslatokhoz további indoklást vagy ellenérvet fűzhetnek, saját maguk által beadott javaslatot visszavonhatnak. A javaslatok gazdái a beérkező ellenérvekhez cáfolatokat adhatnak. A vitaidőszak két hét, amelyet az országgyűlés elnöke a szükséges információk beszerzése érdekében egy személyben, vagy az országgyűlés bármilyen okkal egyszerű többséggel maximum három alkalommal további két héttel meghosszabbíthat, vagy egy hétre csökkenthet. A vitaidőszak letelte után az Országgyűlés Elnöke kiírja a szavazást, amely tartalmazza: - A téma címét és a megoldandó probléma leírását - Az összes javaslatot, az azokhoz tartalmazó indoklásokkal, ellenérvekkel, és cáfolatokkal. - A "fentiek egyike sem" javaslatot. A szavazás Magyarország polgárainak körében, Condorcet módszerrel történik. A képviselők és az országgyűlés ''''''''''''''''''''''''''''''' Minden megye és Budapest országgyűlési választókerületet alkot. Minden választókerület 10 - 10 országgyűlési képviselőt választ 4 évente október 23.-án, Condorcet módszerrel. A választhatóság feltételei: - magyar állampolgárság - büntetlen előélet - a jelölt nem vett részt semmilyen hazai vagy külföldi titkosszolgálat munkájában teljes élete során - a jelöltet legalább a választókerület minden ötszázadik polgára javasolja. Az országgyűlési képviselők a választókerület minden századik polgárának indítványára visszahívhatóak. A visszahívás új képviselő megválasztásával történik. Az országgyűlés képviselők jogai: - módosító indítvány benyújtása bármely törvényhez vagy az Alkotmányhoz - új törvényjavaslat benyújtása - az ország hivatalos médiáin keresztül üzenetek eljuttatása - a végrehajtó hatalom szerveitől a javaslatok indoklásához szükséges információk határidőre történő beszerzése - kérdéseket tehet fel a minisztereknek és a Miniszterelnöknek, a Köztársaság Elnökének és a Főbírónak, amelyekre azok személyesen az országgyűlés előtt kötelesek válaszolni - javadalmazásként a mindenkori előző évi országos átlagfizetés hatszorosa Az országgyűlési képviselők kötelességei: - a rájuk bízott javaslatok jó gazdaként történő kezelése, az azokat alátámasztó vagy gyengítő információk pártatlan mérlegelése - a polgárokkal való kommunikáció, a polgárok észrevételeinek javaslatokba építése - a képviselő a javadalmazásán kívül bevételhez nem juthat, előnyt el nem fogadhat Az Országgyűlés Elnökét az országgyűlési képviselők az arra jelentkező országgyűlési képviselők közül Condorcet módszerrel választják. Az Országgyűlés Elnökének jogai: - az országgyűlési képviselőket megillető jogok - javadalmazásként az országgyűlési képviselői javadalmazás még egyszerese Az Országgyűlés Elnökének kötelességei: - Az Országgyűlés üléseinek vezetése - A törvényhozás menetrendjének betartatása - A szavazások kiírása - A Miniszterelnök, a Köztársasági Elnök, és a Főbíró javaslatainak benyújtása - Az Országgyűlés Elnöke a javadalmazásán kívül bevételhez nem juthat, előnyt el nem fogadhat A Végrehajtó hatalom -------------------- A végrehajtó hatalmat a Miniszterelnök a törvényhozó hatalom által alkotott törvények és költségvetés segítségével gyakorolja. A Miniszterelnököt a polgárok közvetlenül, Condorcet módszerrel választják négy évente, mandátuma a következő év január 1.-től az új költségvetéssel együtt érvényes. A választhatóság feltételei: - magyar állampolgárság - büntetlen előélet - a jelölt nem vett részt semmilyen hazai vagy külföldi titkosszolgálat munkájában teljes élete során - a jelöltet legalább az ország minden ötszázadik polgára javasolja. A miniszterelnök az ország minden századik polgárának indítványára visszahívható. A visszahívás új miniszterelnök megválasztásával történik. A Miniszterelnök jogai: - A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő miniszterek kijelölése a minisztériumok élére, egyszerre maximum három tárca nélküli miniszter alkalmazása - A végrehajtó hatalom működési feltételeinek biztosítását célzó javaslatok benyújtása az Országgyűlés Elnökén keresztül a törvényhozó hatalomnak - Javadalmazásként az országgyűlési képviselői javadalmazás négyszerese A Miniszterelnök kötelességei: - A végrehajtó hatalom törvényeknek megfelelő működtetése - A végrehajtó hatalom működési feltételeinek biztosítását, a korrupció megelőzését célzó javaslatok benyújtása az Országgyűlés Elnökén keresztül a törvényhozó hatalomnak - A miniszterelnök a javadalmazásán kívül bevételhez nem juthat, előnyt el nem fogadhat Az igazságszolgáltatás ---------------------- Az igazságszolgáltatás hatalmát a bírók gyakorolják. Az igazságszolgáltatás vezetője a Főbíró. Bíró az lehet, aki - a megfelelő képesítéseket megszerezte - magyar állampolgár - büntetlen előéletű - nem vett részt semmilyen hazai vagy külföldi titkosszolgálat munkájában teljes élete során - a törvényhozó hatalom nem fosztotta meg a bírói jogkör gyakorlásától A Főbírót a polgárok hat évente, a bírók közül, a bírók által javasolt négy jelöltből közvetlenül, Condorcet módszerrel választják. A Főbíró az ország minden századik polgárának indítványára visszahívható. A visszahívás új Főbíró megválasztásával történik. A Főbíró jogai: - A bíróságok és a bírói kar munkáját, működési feltételeinek biztosítását célzó javaslatok benyújtása az Országgyűlés Elnökén keresztül a törvényhozó hatalomnak A bírók munkájának elfogulatlanságát mérni kell. A bíróságok minden döntése, annak indoklásával együtt közérdekű adat. A bíróknak minden esetben a törvények alapján, azok szellemiségét figyelembe véve kell dönteniük. Amennyiben egy bíró olyan döntést lenne kénytelen hozni a törvény betűje alapján, amely mérlegelése alapján etikailag igazságtalan, köteles az eljárást a szükséges ideiglenes határozatok meghozatala mellett felfüggeszteni, és jelezni a jog és etika közötti ellentmondást a bírói karnak. A jog és etika közötti ellentmondásokat a bírói kar nyilvánosan megtárgyalja. Amennyiben a bírói kar ellentmondást talál, a Főbíró javaslatot nyújt be az Országgyűlés elnökén keresztül a törvényhozó hatalomnak az ellentmondás rendezésére, amelynek része az ügyben hozandó ítélet. A törvényhozó hatalomnak joga van a bírói kar etikai ellentmondással kapcsolatos álláspontját felülvizsgálni, polgárokat a bírói jogkör gyakorlásától megfosztani a törvényhozásra vonatkozó szabályok szerint. Az ellenőrző hatalom -------------------- Az ellenőrző hatalom szervei: - Az Alkotmánybíróság feladata a törvényhozó hatalom ellenőrzése; a meghozott jogszabályok magasabb jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzése, a nemzetközi szerződésekben vállalt emberi és állampolgári jogokat is beleértve. - A Kormányzatfelügyelet feladata a végrehajtó hatalom ellenőrzése; az erőforrások cél szerinti, hatékony, korrupciót kizáró módon történő felhasználásának ellenőrzése - A Bíróságfelügyelet feladata az igazságszolgáltatás ellenőrzése; a bírósági döntések jogszabályokkal, az etikával és egymással való összhangjának ellenőrzése, az összeférhetetlenségek kizárása, az átláthatóság biztosítása Az ellenőrző hatalom vezetője a Köztársaság Elnöke A Köztársaság Elnökét a polgárok közvetlenül, Condorcet módszerrel választják négy évente. A választhatóság feltételei: - magyar állampolgárság - büntetlen előélet - a jelölt nem vett részt semmilyen hazai vagy külföldi titkosszolgálat munkájában teljes élete során - a jelöltet legalább az ország minden ötszázadik polgára javasolja. A Köztársasági Elnök az ország minden századik polgárának indítványára visszahívható. A visszahívás új Köztársasági Elnök megválasztásával történik. A Köztársasági Elnök jogai: - A törvényhozó hatalom által hozott törvények kihirdetése, maximum egy alkalommal megfontolásra való visszaküldése, vagy alkotmánybírósági kontrollra való küldése. - Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályok megsemmisítésének kihirdetése - Az ellenőrző hatalom szervei által készített javaslatok benyújtása a törvényhozó hatalomnak az Országgyűlés Elnökén keresztül A Köztársasági Elnök kötelességei - Az Országgyűlés előtt évente valamint szükség szerint beszámolni az ellenőrző hatalom munkájáról, az elvégzett ellenőrzésekről - A szükséges javaslatok elkészíttetése az ellenőrző hatalom szervei által